A szélsőségek éve az Egyesült Államokban

A TORNÁDÓÉVSZAK
MÉRLEGE

Az augusztus az amerikai Közép-Nyugat államaiban, az úgynevezett „tornádófolyosó” területén évről évre a megkönnyebbülésnek az ideje: véget ér az áprilistól tartó tornádóévszak. A statisztikák szerint a tornádóknak több mint a kétharmada ebben a négy hónapban lép fel, ezután viszont a hurrikánok nyár végi – őszi látogatásai következnek. Az idén belőlük is bőven jutott az északi féltekének.

Az idei tornádóévszakot az Amerikai Egyesült Államokban a soha nem látott szélsőségek jellemezték. Akadtak ugyan évek, amikor több volt a tornádó, olyan év is akadt, hogy az ideinél nagyobb volt az okozott kár vagy a halálos áldozatok száma, most azonban mindenből kijutott, a statisztika mindenből kiugró értéket mutat! Még sohasem fordult elő az, hogy néhány négyzetkilométeren belül egyszerre ilyen sok tornádó pusztított volna, és arra sem volt eddig példa, hogy ugyanazon a napon összesen hetvenhat tornádót (!) lehessen megfigyelni egyetlen város körzetében.
Az Egyesült Államok Országos Tengeri és Légügyi Hivatala (NOAA) felmérést készített az elmúlt húsz évben 1 milliárd dollárnál nagyobb károkozással járó negyven természeti katasztrófáról (1. táblázat). Igaz, hogy az átlagos kár és a kiemelkedően nagy kártétellel járó tornádók száma elenyészően kicsi a szárazság, a hurrikán vagy az árvíz kártételeihez viszonyítva, de – a szélviharhoz hasonlóan – megdöbbentően nagy az egyetlen eseményre jutó halálos áldozatok száma. Még kirívóbb az ellentét akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az előbbiek kártétele több tízezer, míg a tornádóé legfeljebb néhány tucat négyzetkilométeren belül érvényesül.

Tornyos gomolyfelhők

A légköri mozgások különféle mérettartományait vizsgálva mindenütt azt találjuk, hogy a lamináris (a párhuzamos áramvonalakkal jellemezhető) áramlás csak kicsi sebességekre, kicsi területekre jellemző. Általában az örvénylő mozgás dominál. Vízszintes tengelyű cirkuláció elsősorban időjárási frontok területén alakul ki, míg függőleges tengelyű cirkulációval a mérsékelt égövi ciklonoktól kezdve a trópusi ciklonokon (hurrikán, tájfun) át a zivatarfelhőig és a kicsi portölcsérig, porforgatagig sokféle mérettartományban találkozunk. A különféle jelenségtípusok különböznek egymástól a felhalmozott energia mennyiségében, horizontális – „vízszintes” irányú – kiterjedésükben és élettartamukban is.

A tornádótölcsér – elérve a földfelszínt –
mindent felszippant, ami útjába akad

Évente több alkalommal érkeznek beszámolók – elsősorban földrészünk partvidékén elterülő országokból – arról, hogy a máskor legföljebb kiadós esőzést és lehűlést hozó mérsékelt égövi ciklonok viharciklonná alakulnak, és félelmetes szélviharral párosulva okoznak igen nagy károkat. A hurrikán (más nevén a tájfun) veszélyességét a trópusi és a szubtrópusi övben az is jelzi, hogy kialakulásukat erre szakosodott meteorológiai központok figyelik, és megjelenésüktől kezdve mindegyiknek saját neve van.

1. táblázat.
Az 1 milliárd dollárnál nagyobb kárral járó
természeti csapások az Egyesült Államokban 1980 és 1999 között

Valamennyi zivatarfelhő az úgynevezett légköri termikus instabilitás miatt alakul ki. Ha a földfelszín és a felszínnel érintkező alsó légrétegek, a napsugárzás hatására elég erősen fölmelegszik, akkor néhány száz négyzetméter vízszintes kiterjedésű légbuborékok, úgynevezett termikek indulnak el függőleges irányban. Ha a levegőben elég sok a vízpára is, és a magasabban levő légrétegekben hidegebb van, mint a felszín közelében, akkor a feláramlás rendezetté válik, a buborékok horizontális kiterjedése eléri a néhány négyzetkilométert, és gomolyfelhők, cumulusok keletkeznek. Kedvező légrétegződés esetén a felhők egészen a troposzféra tetejéig növekednek, s ez általában a 10 és a 15 kilométer közötti magasságban található. Az így kialakuló tornyos gomolyfelhők (a cumulonimbusok) már vegyes halmazállapotúak, azaz vízcseppek és jégszemek egyaránt találhatók bennük, az 5-6 kilométer körüli magasságban még a mért legnagyobb nyári melegben is már fagypont alatt van a hőmérséklet.

Száz méteres körzetben minden a magasba emelkedik

A cumulonimbusban csigavonalban fölfelé áramló levegőnek a sebessége bizonyos esetekben jócskán megnőhet. Ha a troposzféra alsó és legfelső rétegeit kitöltő levegő hőmérséklete között nagyon nagy a különbség, akkor az örvénylés kilép a felhő alján, és tornádó keletkezik. Különösen kedvező a helyzet a tornádó megerősödésére akkor, ha a felsőbb rétegekben erős az áramlás, mert akkor a magassági szél a jó huzatú kéményekhez hasonlóan gerjeszti az örvénylő felhőtölcsérben a feláramlást.

Pusztító tölcsérek

Mindezek a feltételek az észak-amerikai kontinensen nap nap után teljesülnek. Minthogy az északi áramlás útját egyetlen hegyvonulat sem akadályozza (ellentétben Európával, ahol ott van például a Skandináv-hegység, a Német-középhegység, az Alpok és a Kárpátok vonulata), a hideg levegő az Egyesült Államok déli részén egész évben zavartalanul jut el akár Texasig vagy Floridáig is. A legkedvezőbb feltételeket elsősorban azokban a hónapokban találjuk, amikor már a felszínközeli légréteg is föl tud melegedni, és a magasban áramló sarkvidéki levegő még elég hideg. Negyvenöt év tornádóadatait (1954-től) áttekintve meghökkentő kép tárul elénk. Texas a maga adataival toronymagasan kiemelkedik, ez földrajzi helyzetéből és méretéből növekszik. – Az amerikai tornádók egyhatoda Texast sújtja: minden tizedik halálos áldozat texasi volt, és az okozott anyagi kárnak minden tizedik centjét Texas fizette. Érdekes következtetésre juthatunk a Texas mögötti sorrendet tanulmányozva (2. táblázat). Általában nem ott a legnagyobbak a károk és nem ott a legtöbb a halálos áldozat, ahol leggyakrabban pusztít a tornádó. A jelek szerint ott, ahol nap nap után együtt kell élni a veszéllyel, ahol az emberek rendszeresen ki vannak téve a fenyegetettséggel kapcsolatos döntési kényszernek (hogyan építkezzünk? hogyan szervezzük életünket, a napi programunkat?) jóval hatékonyabb a riasztás, sőt a megelőzés.

2. táblázat.
A tornádók száma a legveszélyeztetettebb tizenkét amerikai államban
1950 és 1994 között. A kár az USA-ban ebben az időszakban összesen
19,187 milliárd dollár, az áldozatok száma 4114 volt

Ahogyan nincs két egyforma felhő, úgy két egyforma tornádó sincsen. A tornádók jellemzésére szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita és Allen Pearson amerikai meteorológusok 1971-ben kidolgoztak egy relatív osztályozást a. A Fujita–Pearson-féle skála F0-tól F5-ig terjed (3. táblázat).

Ennek segítségével – a pusztítás mértéke alapján – akkor is következtetni lehet a tornádó erősségére, ha a közelben hitelesíthetően nem mérték a szélsebességet. Az elmúlt huszonöt évben a tornádók 74 százaléka volt F0-ás vagy F1-es erősségű, 25 százalékának erőssége érte el a skálán az F2-es vagy F3-as értéket, és mindössze minden századik volt F4-es vagy F5-ös erejű.
Ha valaki azt hiszi, hogy ellenállhat a természet erőinek, az gondoljon arra: az F1-es erősségű tornádó által keltett örvénylés olyan erővel támad, mintha a vállán egy másfél mázsás zsákot kellene kiegyensúlyoznia! Az F2-es tornádó szélnyomása pedig egy 300, az F3-asé egy 500, az F4-esé egy 800 kilós tehernek a súlyával egyenlő értékű. Az elképesztő pusztítást okozó F5-ös tornádó örvénylésének szélnyomása pedig négyzetméterenként 1200 kilogrammal terheli a földfelszínt. Ki az, aki ennek ellent tudna állni?

Egy elképesztő pusztítás maradványai

Ahol gyakori a tornádók okozta pusztítás, az épületekben óvóhelyet – tornádópincét – alakítanak ki, s állami megfigyelő- és riasztószolgálat működik. Az újságok, és az egyéb tájékoztatási eszközök rendszeresen jelentkeznek oktatóprogramokkal, a tornádó közeledtekor pedig a rádió- és a televízióállomások figyelmeztetik a lakosságot a teendőkre: Zárja be az ablakokat, és menjen a tornádópincébe! Ha nincsen, akkor menjen az alagsor vagy a földszint legkisebb, lehetőleg ablaktalan helyiségébe, s takarja be fejét párnával, vagy ha lehet, bújjon egy nehéz bútor – ágy, felfordított szekrény – alá! Azonnal hagyja el az autóját, vagy a lakókocsiját, keressen olyan gödröt, amelyben besimulhat a talaj síkjába, és takarja be a fejét! Sose próbáljon elfutni a tornádó elől! Nem fog sikerülni! És így tovább...

Fekete hétfő május 3-án

Az ez évi tornádóévszakban összesen 788 légörvényt figyeltek meg. Ez alig több, mint négyötöde a tavalyinak, de szomorú tény, hogy eddig egyetlen napon sohasem fordult elő annyi gyilkos tornádó mint az idén; Oklahoma állam fővárosát május 3-án összesen hetvenhat tornádó sújtotta néhány órán belül. Közülük kilenc F4-es, kettő F5-ös erősségű volt. A pusztítás leírhatatlan, az egyik F5-ös tornádó a belvárost szelte ketté, s másfél óra alatt 60 kilométeren sivárságot hagyott maga mögött. A krónikák összesen negyvenhét halálos áldozatról számoltak be. Megsemmisült több mint 2600 lakóház, lakhatatlanná vált további 8000. Az eseményt az elmúlt százötven év tíz legpusztítóbb tornádói között emlegetik.
A szakértők keresik a magyarázatot: miért mutat ekkora ingadozást a tornádóstatisztika? Az éghajlatváltozás kutatói szerint a következő évizedekben az ingadozás növekedni fog. Lehet, hogy elérkezett az az időszak, amikor az emberi beavatkozás éghajlatváltozásra vezet?

Dr. Gyuró György
(ELTE, Meteorológiai Tanszék)

Forrás:  http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9940/tornado/atornd.htm