A szélsőségek éve az Egyesült Államokban
A TORNÁDÓÉVSZAK MÉRLEGE
Az augusztus az amerikai Közép-Nyugat államaiban, az úgynevezett „tornádófolyosó” területén évről évre a megkönnyebbülésnek az ideje: véget ér az áprilistól tartó tornádóévszak. A statisztikák szerint a tornádóknak több mint a kétharmada ebben a négy hónapban lép fel, ezután viszont a hurrikánok nyár végi – őszi látogatásai következnek. Az idén belőlük is bőven jutott az északi féltekének.
Az idei tornádóévszakot az Amerikai Egyesült Államokban a soha nem látott szélsőségek jellemezték. Akadtak ugyan évek, amikor több volt a tornádó, olyan év is akadt, hogy az ideinél nagyobb volt az okozott kár vagy a halálos áldozatok száma, most azonban mindenből kijutott, a statisztika mindenből kiugró értéket mutat! Még sohasem fordult elő az, hogy néhány négyzetkilométeren belül egyszerre ilyen sok tornádó pusztított volna, és arra sem volt eddig példa, hogy ugyanazon a napon összesen hetvenhat tornádót (!) lehessen megfigyelni egyetlen város körzetében. Az Egyesült Államok Országos Tengeri és Légügyi Hivatala (NOAA) felmérést készített az elmúlt húsz évben 1 milliárd dollárnál nagyobb károkozással járó negyven természeti katasztrófáról (1. táblázat). Igaz, hogy az átlagos kár és a kiemelkedően nagy kártétellel járó tornádók száma elenyészően kicsi a szárazság, a hurrikán vagy az árvíz kártételeihez viszonyítva, de – a szélviharhoz hasonlóan – megdöbbentően nagy az egyetlen eseményre jutó halálos áldozatok száma. Még kirívóbb az ellentét akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az előbbiek kártétele több tízezer, míg a tornádóé legfeljebb néhány tucat négyzetkilométeren belül érvényesül.
Tornyos gomolyfelhők
A légköri mozgások különféle mérettartományait vizsgálva mindenütt azt találjuk, hogy a lamináris (a párhuzamos áramvonalakkal jellemezhető) áramlás csak kicsi sebességekre, kicsi területekre jellemző. Általában az örvénylő mozgás dominál. Vízszintes tengelyű cirkuláció elsősorban időjárási frontok területén alakul ki, míg függőleges tengelyű cirkulációval a mérsékelt égövi ciklonoktól kezdve a trópusi ciklonokon (hurrikán, tájfun) át a zivatarfelhőig és a kicsi portölcsérig, porforgatagig sokféle mérettartományban találkozunk. A különféle jelenségtípusok különböznek egymástól a felhalmozott energia mennyiségében, horizontális – „vízszintes” irányú – kiterjedésükben és élettartamukban is.
 A tornádótölcsér – elérve a földfelszínt – mindent felszippant, ami útjába akad
Évente több alkalommal érkeznek beszámolók – elsősorban földrészünk partvidékén elterülő országokból – arról, hogy a máskor legföljebb kiadós esőzést és lehűlést hozó mérsékelt égövi ciklonok viharciklonná alakulnak, és félelmetes szélviharral párosulva okoznak igen nagy károkat. A hurrikán (más nevén a tájfun) veszélyességét a trópusi és a szubtrópusi övben az is jelzi, hogy kialakulásukat erre szakosodott meteorológiai központok figyelik, és megjelenésüktől kezdve mindegyiknek saját neve van.
|
Előfordulás (db) |
A kár (milliárd dollárban) |
Az áldozatok száma |
Szárazság |
8 |
9,9 |
29 |
Hurrikán |
13 |
4,8 |
30 |
Árvíz |
10 |
4,4 |
41 |
Szélvihar |
2 |
4,0 |
144 |
Jégverés |
2 |
2,2 |
12 |
Fagy |
2 |
1,6 |
– |
Tornádó |
3 |
1,1 |
72 |
1. táblázat. Az 1 milliárd dollárnál nagyobb kárral járó természeti csapások az Egyesült Államokban 1980 és 1999 között
Valamennyi zivatarfelhő az úgynevezett légköri termikus instabilitás miatt alakul ki. Ha a földfelszín és a felszínnel érintkező alsó légrétegek, a napsugárzás hatására elég erősen fölmelegszik, akkor néhány száz négyzetméter vízszintes kiterjedésű légbuborékok, úgynevezett termikek indulnak el függőleges irányban. Ha a levegőben elég sok a vízpára is, és a magasabban levő légrétegekben hidegebb van, mint a felszín közelében, akkor a feláramlás rendezetté válik, a buborékok horizontális kiterjedése eléri a néhány négyzetkilométert, és gomolyfelhők, cumulusok keletkeznek. Kedvező légrétegződés esetén a felhők egészen a troposzféra tetejéig növekednek, s ez általában a 10 és a 15 kilométer közötti magasságban található. Az így kialakuló tornyos gomolyfelhők (a cumulonimbusok) már vegyes halmazállapotúak, azaz vízcseppek és jégszemek egyaránt találhatók bennük, az 5-6 kilométer körüli magasságban még a mért legnagyobb nyári melegben is már fagypont alatt van a hőmérséklet.
 Száz méteres körzetben minden a magasba emelkedik
A cumulonimbusban csigavonalban fölfelé áramló levegőnek a sebessége bizonyos esetekben jócskán megnőhet. Ha a troposzféra alsó és legfelső rétegeit kitöltő levegő hőmérséklete között nagyon nagy a különbség, akkor az örvénylés kilép a felhő alján, és tornádó keletkezik. Különösen kedvező a helyzet a tornádó megerősödésére akkor, ha a felsőbb rétegekben erős az áramlás, mert akkor a magassági szél a jó huzatú kéményekhez hasonlóan gerjeszti az örvénylő felhőtölcsérben a feláramlást.
Pusztító tölcsérek
Mindezek a feltételek az észak-amerikai kontinensen nap nap után teljesülnek. Minthogy az északi áramlás útját egyetlen hegyvonulat sem akadályozza (ellentétben Európával, ahol ott van például a Skandináv-hegység, a Német-középhegység, az Alpok és a Kárpátok vonulata), a hideg levegő az Egyesült Államok déli részén egész évben zavartalanul jut el akár Texasig vagy Floridáig is. A legkedvezőbb feltételeket elsősorban azokban a hónapokban találjuk, amikor már a felszínközeli légréteg is föl tud melegedni, és a magasban áramló sarkvidéki levegő még elég hideg. Negyvenöt év tornádóadatait (1954-től) áttekintve meghökkentő kép tárul elénk. Texas a maga adataival toronymagasan kiemelkedik, ez földrajzi helyzetéből és méretéből növekszik. – Az amerikai tornádók egyhatoda Texast sújtja: minden tizedik halálos áldozat texasi volt, és az okozott anyagi kárnak minden tizedik centjét Texas fizette. Érdekes következtetésre juthatunk a Texas mögötti sorrendet tanulmányozva (2. táblázat). Általában nem ott a legnagyobbak a károk és nem ott a legtöbb a halálos áldozat, ahol leggyakrabban pusztít a tornádó. A jelek szerint ott, ahol nap nap után együtt kell élni a veszéllyel, ahol az emberek rendszeresen ki vannak téve a fenyegetettséggel kapcsolatos döntési kényszernek (hogyan építkezzünk? hogyan szervezzük életünket, a napi programunkat?) jóval hatékonyabb a riasztás, sőt a megelőzés.
|
a tornádók száma |
Texas |
5490 |
Oklahoma |
2300 |
Kansas |
2110 |
Florida |
2009 |
Nebraska |
1673 |
Iowa |
1374 |
Missuouri |
1166 |
Dél-Dakota |
1139 |
Illinois |
1137 |
Colorado |
1113 |
Lousiana |
1086 |
Mississippi |
1039 |
USA összesen |
32474 |
2. táblázat. A tornádók száma a legveszélyeztetettebb tizenkét amerikai államban 1950 és 1994 között. A kár az USA-ban ebben az időszakban összesen 19,187 milliárd dollár, az áldozatok száma 4114 volt
Ahogyan nincs két egyforma felhő, úgy két egyforma tornádó sincsen. A tornádók jellemzésére szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita és Allen Pearson amerikai meteorológusok 1971-ben kidolgoztak egy relatív osztályozást a. A Fujita–Pearson-féle skála F0-tól F5-ig terjed (3. táblázat).
A Fujita–Pearson-féle skála
F0, 65–115 km/óra, gyenge: kémények dőlnek, faágak törnek, fiatal fák és közlekedési táblák dőlnek ki. F1, 116–180 km/óra, mérsékelt: háztetők szakadnak le, gépjárművek borulnak fel vagy menet közben lesodródnak az útról, faházak dőlnek össze. F2, 181–250 km/óra, nagy: tetőszerkezetek szakadnak, gépjárművek törnek össze, nagyobb fák törnek ki vagy gyökerestül kicsavarodnak, kisebb tárgyak sodródnak a levegőben. F3, 251–330 km/óra, erős: házak roskadnak össze, a kőházak egyik-másik fala kidől, vonatszerelvények borulnak fel, minden fa kidől vagy kitörik, gépjárművek emelkednek föl, és métereket „utaznak” a levegőben. F4, 331–420 km/óra, pusztító: épületek földdel válnak egyenlővé, tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. F5, 421–510 km/óra, elképesztő: többszintes és vasbeton házak dőlnek össze, darabjaik messzire szóródnak szét, nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek, katasztrofális pusztítás mindenütt. |
Ennek segítségével – a pusztítás mértéke alapján – akkor is következtetni lehet a tornádó erősségére, ha a közelben hitelesíthetően nem mérték a szélsebességet. Az elmúlt huszonöt évben a tornádók 74 százaléka volt F0-ás vagy F1-es erősségű, 25 százalékának erőssége érte el a skálán az F2-es vagy F3-as értéket, és mindössze minden századik volt F4-es vagy F5-ös erejű. Ha valaki azt hiszi, hogy ellenállhat a természet erőinek, az gondoljon arra: az F1-es erősségű tornádó által keltett örvénylés olyan erővel támad, mintha a vállán egy másfél mázsás zsákot kellene kiegyensúlyoznia! Az F2-es tornádó szélnyomása pedig egy 300, az F3-asé egy 500, az F4-esé egy 800 kilós tehernek a súlyával egyenlő értékű. Az elképesztő pusztítást okozó F5-ös tornádó örvénylésének szélnyomása pedig négyzetméterenként 1200 kilogrammal terheli a földfelszínt. Ki az, aki ennek ellent tudna állni?
 Egy elképesztő pusztítás maradványai
Ahol gyakori a tornádók okozta pusztítás, az épületekben óvóhelyet – tornádópincét – alakítanak ki, s állami megfigyelő- és riasztószolgálat működik. Az újságok, és az egyéb tájékoztatási eszközök rendszeresen jelentkeznek oktatóprogramokkal, a tornádó közeledtekor pedig a rádió- és a televízióállomások figyelmeztetik a lakosságot a teendőkre: Zárja be az ablakokat, és menjen a tornádópincébe! Ha nincsen, akkor menjen az alagsor vagy a földszint legkisebb, lehetőleg ablaktalan helyiségébe, s takarja be fejét párnával, vagy ha lehet, bújjon egy nehéz bútor – ágy, felfordított szekrény – alá! Azonnal hagyja el az autóját, vagy a lakókocsiját, keressen olyan gödröt, amelyben besimulhat a talaj síkjába, és takarja be a fejét! Sose próbáljon elfutni a tornádó elől! Nem fog sikerülni! És így tovább...
Fekete hétfő május 3-án
Az ez évi tornádóévszakban összesen 788 légörvényt figyeltek meg. Ez alig több, mint négyötöde a tavalyinak, de szomorú tény, hogy eddig egyetlen napon sohasem fordult elő annyi gyilkos tornádó mint az idén; Oklahoma állam fővárosát május 3-án összesen hetvenhat tornádó sújtotta néhány órán belül. Közülük kilenc F4-es, kettő F5-ös erősségű volt. A pusztítás leírhatatlan, az egyik F5-ös tornádó a belvárost szelte ketté, s másfél óra alatt 60 kilométeren sivárságot hagyott maga mögött. A krónikák összesen negyvenhét halálos áldozatról számoltak be. Megsemmisült több mint 2600 lakóház, lakhatatlanná vált további 8000. Az eseményt az elmúlt százötven év tíz legpusztítóbb tornádói között emlegetik. A szakértők keresik a magyarázatot: miért mutat ekkora ingadozást a tornádóstatisztika? Az éghajlatváltozás kutatói szerint a következő évizedekben az ingadozás növekedni fog. Lehet, hogy elérkezett az az időszak, amikor az emberi beavatkozás éghajlatváltozásra vezet?
Dr. Gyuró György (ELTE, Meteorológiai Tanszék)
Tornádók Magyarországon
A Kárpát-medencében – szerencsénkre – sokkal ritkábban fordul elő tornádó, mint az Egyesült Államokban. Bár az ottanihoz hasonló hidegbetörések Európában is megfigyelhetők, a felszínközeli meleg és a néhány kilométeres magasságban elhelyezkedő hideg levegő hőmérséklete között csak igen-igen ritkán alakul ki akkora különbség, mint az amerikai földrészen. Meteorológiai följegyzések, újsághírek és egyéb beszámolók az elmúlt százötven évben mintegy harminc alkalommal tudósítottak tornádóra utaló pusztításról a Kárpát-medencében. Hazánk területét ezek közül tizenkilenc érintette. Mivel a pusztítás sávja legfeljebb 100-200 méter széles, és hossza a legritkább esetben haladja meg a néhány kilométert, a tornádótölcsér élettartama pedig mindössze néhány perc, a megfigyelések meglehetősen megbízhatatlanok. Több esetben egy-egy szélvihar okozta kárt emlegetnek tornádó pusztításaként. Ha senki sem számolt be a tornádótölcsér látványáról, és ha a pusztítás sávja sem olyan, mint ami a tornádóra jellemző, a tudósításokat erős fenntartással kell fogadnunk. Bizonyos esetekben a forgószél nem a felhőből kinyúló tölcsér kíséretében közeledik, hanem a szomszédos területek egyenetlen fölmelegedése miatt alakul ki. Ilyen torony, „amit porbul rakott a szél” Arany Jánosnál is előfordul a Toldi első énekében: „Mintha füstokádó nagy kémény szaladna...” Tornádótölcsért hazánkban először Sőregi János régésznek sikerült lefényképeznie 1938-ban a Szamosháton. A képeket a debreceni Déri Múzeum archívuma őrzi. A károk alapján arra következtethetünk, hogy az eddig előforduló magyarországi tornádók erőssége a Fujita–Pearson–skálán legföljebb az F2-es értéket érte el. A legpusztítóbb az 1924. évi biai tornádó volt, amikor egy csaknem 1 kilométer széles és 70 kilométer hosszú sávban mindössze hat perc alatt összesen 6 millió aranykorona kár keletkezett, öt ember vesztette életét, és hatvanegy sebesült szorult orvosi ellátásra. Emlékezetes még az 1926. évi kabai ikertornádó, akkor két szomszéd felhőből nyúlt le egy-egy tornádótölcsér. 1972-ben a Balaton fölött víztölcsér (tromba) alakult ki, majd gyökerestül csavarta ki a balatonfüredi Tagore-sétány fáinak tucatjait. Időnként tornádó közelségére utaló egyéb jelekről is beszámolnak a tudósítások. Ilyen például az, amikor forgószél által felkapott tárgyak potyogtak az égből. Nagykanizsa közelében 1939. július 9-én békaeső hullott: a szemtanúk mintegy 300 méter hosszú sávban láttak apró tüzesbékákat (vöröshasú unkákat) potyogni az égből. Tarpán 1934-ben és 1942-ben is megfigyeltek halesőt. Az apró halacskákat mindkét esetben a Tisza közeli öntésterületéről emelhette föl a forgószél tölcsére.
(Gy. Gy.) |
Magyarországi tornádók a XX. században
1913. augusztus 7., Duna–Tisza-köze; 1924. június 13., Bia, Vác; 1926. június 1., Kaba; 1930. május 8., Hegyalja; 1938. augusztus 8., Nábrád; 1941. április 26., Nagykőrös; 1941. május 2., Mezőbánd; 1947. július 9., Felsődobsza; 1954. május 7., Tata; 1954. július 1., Albertirsa; 1955. június 8., Hortobágy; 1957. július 2., Tiszaörs; 1972. május 19., Balatonfüred; 1972. július 15., Nagyatád; 1995. június 1., Jászság; 1996. június 21., Torvaj és Sérsekszőlős; 1997. november 11., Kunszentmárton; 1998. július 18., Tar; 1998. augusztus 21., Csorvás; 1999. május 2., Szikszó. |
Forrás: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9940/tornado/atornd.htm |