ÉLETED FÜGG ATTÓL, HOGY ISMERED-E ÉS BETARTOD-E AZ ALÁBBI SZABÁLYOKAT! Ha közeleg a tornádó és van még időd, azonnal menekülj egy pincébe vagy bármilyen más, föld alatti helyiségbe, amelynek megfelelő nyílása van a légnyomáskülönbség kiegyenlítésére. Ha a tornádó a szabadban ér és idejében észrevetted, merre tart, igyekezz kitérni az útjából. Gondolj arra, hogy általában 40-64 kilométer az óránkénti sebessége. De ha már nincs időd a menekülésre: feküdj a legközelebbi árok vagy gödör aljára, és lapulj úgy a földhöz, amennyire csak lehetséges! Városban és falun: keress menedéket a jól megalapozott, erős épületek földszintjén, távol az ablakoktól! Elsősorban a háznak a tornádó érkezési irányával szemközti sarka nyújt menedéket. Ha nincs pince, húzz valami nehéz bútort a belső falhoz, és a bútor alatt rejtőzz el. kerüld a nagy előadótermeket, mozik, színházak nézőterét vagy a tornatermeket az iskolákban, mert tetőszerkezetük gyenge. Üzemekben és gyárakban: mozgósítsd az üzem biztonsági szervezetét. Ha a pince nem hozzáférhető, irányítsd az embereket a legbiztonságosabbnak látszó szobákba. Óvakodj a pániktól. Az előzetes jelentés ellenére is megtörténhet, hogy a tornádó elkerül titeket! Bármilyen lakott településen vagy: tartsd nyitva a rádiót vagy a televíziót, de ne hívd a meteorológiai szolgálatot feleslegesen, csak akkor, ha a tornádó közeledését jelented! Ha feleslegesen telefonálsz, ezzel megakadályozod, hogy a tiédnél fontosabb értesülések befussanak!

Ilyen figyelmeztető szövegek láthatók az Egyesület Államok minden olyan lakott pontján, ahol gyakoriak a Föld legerősebb forgóviharai, a félelmetes tornádók. (A jelenség Európában, sőt Magyarországon sem ismeretlen; szerencsére azonban a tornádók európai válfaja, a tromba viszonylag gyengébb.)

A tornádó teljesen más jellegű légköri jelenség, mint a lavina, vagy vulkánkitörés keltette léglökési hullám. A tűzhányókhoz csupán annyi köze van, hogy néhány esetben a kitörő vulkán fölött is kialakult tornádótölcsér, nyilvánvalóan a hirtelen fölfelé mozgó meleg légtömeg hatására. Ezt történt például az indonéziai Tambora 1815-ös kitörésekor, a Mexikóban levő Paricutin (új vulkán) születésekor 1943-ban, valamint az Izlandtól délkeletre keletkezett tenger alatti tűzhányó, a Surtsey kitörésekor, mihelyt az új sziget kiemelkedett a habokból. Ez alkalommal – 1963. november 14-én – a tornádók hatalmas víztölcséreket hoztak létre a tenger fölött.

A Surtsey-tornádók egyikéről Sigudur Thorarinsson. neves izlandi vulkanológus készített ugyan néhány fényképfelvételt, de ezek – az adott körülmények (viharos időjárás, erősen hullámzó tenger, vulkáni hamuszórás stb.) figyelembevételével érthető módon – nem sikerültek túlságosan jól.

A tornádó belsejében a szél sebessége általában 200-300 kilométer óránként; de – Talman amerikai meteorológus szerint – kivételes esetekben még a 400, sőt a 600-700 kilométer/órát is meghaladhatja! Ez nem azonos a tornádótölcsér tovavonulási sebességével, ami rendszerint csak 40-64 kilométer/óra. A forgó tölcsér csak egy viszonylag keskeny, általában alig néhány száz méter széles sávban pusztít – igaz, hogy ott azután végtelen hevességgel! –, a sávon túl majdnem tökéletes szélcsend honol. A rombolás sávja amellett szaggatott vonalhoz hasonlít, mert a tölcsér időről időre visszahúzódik a magasba, és alsó része nem éri el a felszínt. Minthogy belsejében sokkal alacsonyabb a légnyomás, mint környezetében, ezért a tölcsérnek rendkívül nagy szívóhatása van. A házak, ha az ablakok és ajtók zárva vannak, valósággal felrobbannak, mert a belső légnyomás, amikor a tölcsér áthalad az épület fölött, szétveti a falakat. A vízfelületek fölött kialakuló víztölcsér (amelyet nálunk a Balatonon is több ízben megfigyeltek már) részben a tó, tenger stb. vizéből, részben a légköri vízpárából áll. Valószínűleg ez utóbbi vesz részt erőteljesebben a víztölcsér kialakításában.

Tornádók kialakulására fülledt, meleg időjárású napokon lehet számítani, amikor a nagyon meleg légtömeg helyébe hidegebb érkezik (általában a poláris vidékek felől), vagyis képződésük a hidegfront a betörésével áll kapcsolatban. megtörténhet, hogy egyidejűleg több tölcsér is kialakul. A vízfelület fölöttiek valamelyest gyengébbek, mint a szárazföldön létrejöttek. Élettartamuk maximálisan néhány óra.

Néhány példa annak illusztrálására, mire képes a tornádó: 1892-ben a horvátországi Novska közelében a tornádó 16 vasúti kocsit sodort el, ezek közül egy 13 tonnás vagont 30 méternyire dobott a síntől. Az erdőben 150 ezer fát csavart ki tövestől. 1970. szeptember 11-én Velencében a tornádó a magasba emelt egy vízibuszt, felfordította, majd visszadobta a vízbe. Ennek a tragikus eseménynek magyar áldozatai is voltak. 1955. június 8-án a hortobágyi tromba egy kombájnt szívott fel, majd három gazdasági épületen átemelve hajította vissza a talajra. 1931. május 27-én Minnesotában (USA) a tornádó leemelte a sínről a csaknem 100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó vonat öt, egyenként 70 tonnás kocsiját. Egyiküket 24 méter távolságig repítette. Két olyan esetet is ismerünk, amikor a tornádó kisebb vasúti hidakat emelt le talapzatukról, és ócskavassá zúzta őket. Az 1952. szeptember 1-jei tornádó az egyik texasi katonai repülőtéren 106 bombázó repülőgépet semmisített meg, és az épületekben végzett rombolást is beszámítva 50 millió dolláros kárt okozott.

 Forrás: www.bebte.hu